2016. augusztus 30, kedd  • Rózsa napja
Viszlát a következő CIVILSULI-n!
Hírek 12 konferencia Előadások Az előadókról Fotóalbum Vendégkönyv
Szervező


Főtámogató



Kolozsvár, civilsulis végállomás!

Pénteken, március 19-én 17 órakor nyitottuk meg a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett civilsuli előadás-sorozat utolsó konferenciáinak sorát. A résztvevők bejelentkezése után kezdetét is vették az érdekesebbnél érdekesebb előadások.

Elsőként Bognár Zoltán és Szász Alpár Zoltán politológusokat hallhattuk, akik az Autonómia, lerágott csont és mégis című beszélgetésükben feldobták a labdát a közönségnek, hogy vajon, tudja-e valaki, mi lesz akkor, ha megadják az Autonómiát? Majd a közönséggel együtt próbáltak egyfajta kiutat, megoldást találni, miközben a hasonló helyzeteket elemezték. A beszélgetést az előadók tanulságos anekdotái zárták, megfogalmazva többek közt azt, hogy az autonómia nem lerágott csont, hanem inkább savanyú szőlő.

Az előadás után Rick Stout filmjét néztük meg, melynek címe: Demographic Winter: The Decline of the Human Family. A filmben a világ vezető demográfiai kutatói, szociológusai mondták el véleményüket főleg az európai népesség vészes csökkenéséről, annak okairól. Ezt egy interaktív beszélgetés követette Veres Valér szociológus társaságában, ami vacsora közben is folytatódott.

Másnap, szombaton a délelőtti előadásokat Benkő Levente újságíró nyitotta meg A kommunizmus megdicsőülése, avagy mit ne felejtsünk el címmel egy beszélgetést, visszaemlékezést kezdeményezett a jelenlevők segítségével, hogy milyen is volt valójában a kommunizmusban élni és milyen lenne, ha még most is abban élnénk. A kommunizmus sok rosszat tett, de nem szabad elfelednünk azokat az embereket sem, akik megpróbáltak változtatni, akik tiltakoztak, vagy tettek az ellen, hogy a kultúránk elvesszen. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy a fix fizetés, a biztos állás ellenére mi jobban szeretjük így kommunizmus nélkül.

Őt követte Szigyártó Lídia, a Sapientia – EMTE biológusának Algák a mindennapokban című előadása. Felvilágosított bennünket, hogy a spirulina nem alga, hanem egy baktérium, viszont ha jól használjuk, akár hasznos is lehet. Az algák amúgy fogyaszthatóak, és kitűnő tengeri salátákat lehet készíteni bizonyos fajtájukból, csak nem kell túlzásba vinni, tudtuk meg a bemutató során.

Ebéd után elkalandoztunk kicsit művészibb tájakra, ugyanis Lakatos Róbert rendező, a kolozsvári Sapientia tanára volt a vendégünk. Elmondta, hogy Kolozsváron készítették az első magyar filmet és, hogy a Casablanca című film is magyar emberhez köthető, ugyanis Michael Curtis az nem más, mint Kertész Mihály, aki kolozsvári volt. Lakatos Róbert rendezőként indult el a pályán, és maga mögött tudhat már több sikeres filmet is. A közönséggel együtt bepillantást nyerhettünk a filmes világ rejtelmeibe, sőt egy kis bemutató erejéig még a Bahrtalo! című filmbe is, ami Lakatos első mozifilmje.

A film világa után gyorsan visszacsöppentünk a valóságba, egy aktuális témát feszegetve telt el a következő közel három óra. Egy asztalhoz ültettük a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselőit azokkal, akik ellenzik a vállalat verespataki aranykitermelésével kapcsolatos terveit. Jelen voltak: Stefania Simion, az Alburnus Maior Egyesület jogásza, Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Soós Attila, Greenpeace aktivista, illetve Szentesy Cecília az RMGC műszaki igazgatója ésMoscuKatalin, építész, verespataki épületek restaurátora. Az időkeretek betartására pedig Rostás Szabolcs, a Krónika újságírója ügyelt, mint moderátor. A feszült helyzetek vitákat, a viták pedig magyarázatokat követeltek mindkét féltől. Az idegenkedők megismerhették mindkét véleményt, a bátor kíváncsiskodók pedig választ kaphattak a feltett kérdésekre. Azt viszont, hogy mi lesz Verespatak sorsa, mindkét fél másként látja, de hogy ki fog engedni a másiknak, ezt nem tudjuk, egy biztos, ezzel e kerekasztal beszélgetéssel és az azután történt névjegykártya cserékkel a felek kicsit közelebb kerültek az együttműködéshez, a résztvevők pedig talán jobban átláthatják a helyzetet.

Vége.

Kolozsvár végállomás, kérem, álljanak fel a székekről és hagyják el a termet… hangozhatott volna akár ez is a tegnapi nap végszavaként. Így a végére még csak annyit, hogy köszönünk szépen mindenkinek mindent, az előadóknak, hogy szakítottak ránk időt, a résztvevőknek, hogy a hétvégéken velünk suliztak, és nem utolsósorban persze a szervezőknek, hogy mindezt lehetővé tették. Reméljük nem ez volt az utolsó civilsuli, és találkozunk még.

A Civilsuli legyen veled.

Sala Melinda és Fábián László

Záró konferencia Kolozsváron

2009 októbere óta folyamatosan hirdetjük, hogy hol itt, hol ott, Erdély valamelyik városában Civilsuli-konferenciát szervezünk. Most már e sorozat utolsó, záró konferenciájára készülünk. Sok jó előadás, közvetlen beszélgetés, hangulatos esték vannak mögöttünk…

Na, de mielőtt elkapna a nosztalgia a lassan, de biztosan véget érő civilsulis félév miatt, itt most abbahagyom, s várunk pénteken és szombaton (március 19–20.) a kolozsvári záró konferenciára!

A programot ITT tekintheted meg!

Székelykeresztúron először volt Civilsuli!

A Civilsuli konferencia-sorozat utolsó előtti állomása máricus 5–6. között Székelykeresztúron volt. A rendezvényt Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúság Tanács (MIT) elnöke nyitotta meg: ismertette a konferencia céljait, illetve köszöntötte a résztvevőket.

Az előadások sorozatát Szacsvai Kinga fizikus, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára nyitotta, aki Radon a belső térbencímmel tartott előadást. Bevezetésként megtudhattuk, hogy az ember életének körülbelül 80%-át zárt térben tölti, illetve a tüdőrák kialakulásának második leggyakoribb oka a radonsugárzás. Az előadás során a földkérgi eredetű sugárzásokról hallhattunk, így kiderült, hogy a talaj minősége, egyes technológiák vagy hatékony légszállító mechanizmusok egyaránt befolyásolják a radonsugárzás mértékét. Az előadás során elhangzott, hogy a lakások radon koncentrációja nagyrészt a talaj minőségétől, kevésbé az építőanyagokétól függ; csökkentése szellőztetéssel illetve speciális padlószigeteléssel segíthető elő. Végezetül megtekinthettük az előadóterem radon-koncentráció változását az előadás ideje alatt, ezáltal a mérés eszközeit közelebbről is megismerhettük.

Hajdó Csaba székelyudvarhelyi vállalkozó, egy Farkaslakán működő multinacionális cég vezetője a multik megjelenésről tartott előadást, mely javaslatára beszélgetéssé alakult. Elmondta, hogy egy közösség számára a multi arculatteremtő jellege független a tulajdonviszonyoktól, példaként romániai illetve magyarországi, de nem román vagy magyar tulajdonban lévő cégeket említett. A beszélgetés során kitértünk az erdélyi, majd konkrétan a székelyföldi lemaradt gazdasági helyzetre. Kiderült, hogy a multik hasznosak, ha nemcsak érdek-, hanem értékorientáltak is, hisz munkahelyeket teremtenek, generálják az ipart. A kellemes hangulatú beszélgetést közös vacsora követte.

A szombati napot Csáki Rozália, a Civitas Alapítvány programkoordinátorának előadásával indítottuk. Az előadás során a Mire jó a civil szervezet?kérdésre kerestük a választ; megismerkedhettünk a civil élet alapfogalmaival, illetve formáival. A társadalom három pillérével is foglalkoztunk, a politikai, gazdasági, illetve civil szférával, külön kitérve a civil társadalom véleményformáló és –alakító szerepére. Az előadást beszélgetés követte, mely során a résztvevők megoszthatták tapasztalataik a témában. Végezetül a Civil Fórum szakmai kiadványt, illetve a Civitas Alapítvány projektjeit ismertette előadónk.

Az előadások sorozatát Simó Irma mentálhigiénés szakember, klinikai pszichológus folytatta, aki a módosult tudatállapotokról tartott előadást. Előadásában figyelmeztetett, hogy a függőségek kialakulásában a legveszélyeztetett korosztály a fiataloké, illetve ezek az állapotok nem feltétlenül valamely tudatmódosító szer, hanem mentális okok által is kialakulhatnak. Előbb-utóbb mindannyian feltesszük a lét alapvető kérdéseit, például ki vagyok? vagy mi a dolgom a világban? Előadónk szerint e kérdésekre nem tudatmódosult állapotok által, hanem nyitottan, kritikusan és mindig pozitívan kell keresnünk a válaszokat.

Ebéd után P. Dávid Tünde újságíró, arculatttervező Látvány és kommunikáció címmel tartott előadást, mely során ismertette az arculattervezés és kivitelezés fontosabb mozzanatait. Hangsúlyozta, hogy a jó arculat letisztult, egyszerű, és a megrendelő termékével könnyen azonosítható. A kommunikációs készség, a marketing legalább olyan fontos, mint egy jól megtervezett logó vagy plakát – mondta.

A konferencia résztvevői Kincses Réka Balkán Bajnok filmjét is megnézték, majd a húsz évvel ezelőtti eseményekről beszélgettek.

A konferencia-sorozatot Gáspár Jolán Andrea grafológus zárta, előadását Üzen az írás címmel tartotta. Megtudhattuk, hogy a grafológia nem írásfelismerés, hanem íráspszichológia. Feladata a standard írástól különböző stílusjegyek elemzése. Az előadásból kiderült, hogy léteznek nemzeti, etnikai sajátosságiai az írásnak, így identitásjegyek és jövőkép is kiolvasható az írásképből. Az előadásból megtudhattuk: akárcsak az orvos– és jogtudományok, a grafológia is szigorú etikai szabályokkal rendelkezik, illetve sok tévhit él e tudománnyal szemben.

Összességében egy eredményes hétvégét zártunk és ne feledjétek, a Civilsuli március 19-20. között utolsó állomására, Kolozsvárra érkezik.

Simon Levente

Turizmus, ásványok, egészséges nemi élet, erdő, sikeres vállalkozás, ez mind Civilsuli!

Brassó városa adott helyet a Civilsuli tizedik konferenciájának, amely február 27?28. között zajlott az Áprily Lajos Főgimnáziumban. A Magyar Ifjúsági Tanács társszervezője e helyszínen a Gimnázium diáktanácsa volt.

A szombati napon három előadás hangzott el. Első előadónk, Balogh András tordai turisztikai szakértő egy időutazásra hívott minket és ezáltal megismerhettük Románia turisztikai potenciálját a kommunizmus előtt, után és természetesen napjainkban is.

A második előadónk Tóth Attila, geológus az Ásványok és az emberi egészség világába kalauzolt el minket, megtudhattuk például, hogy 206 csontja van az embernek és hogy milyen káros hatása van az azbesztnek vagy például, hogy mennyi mindent tartalmaz egy tubus fogkrém.

A nap utolsó előadása nem a szokott formában zárult  Dr. Proca Réka orvos arra kért minket, hogy egy körbe üljünk és így beszélgessünk el a szexről, szexualitásról. Érdekes kérdésekkel és főleg válaszokkal gyarapodhattunk.

Másnap reggel, frissen és üdén betekintést nyerhettünk az Erdő világába. Gábor Imre erdész, mérnök az erdők privatizációjáról, a körülötte levő vitákról mesélt. Előadásában hangsúlyozta az erdő értékességét, nem csak anyagi szempontból, hanem a víz, talaj, levegő minősége szempontjából is. Megtudhattuk, hogy Románia törvénye kötelezi a tulajdonosokat, hogy kitermelés után újraültessék az erdőrészeket.

A Civilsuli 10. konferenciája Jakabos Janka vállalkozó előadásával zárult. Elbeszéléséből megtudhattuk, hogy hogyan lett sikeres vállalkozó és melyek voltak azok a lépések, amelyek szükségesek a sikeres vállalkozáshoz. Elmondta, hogy a munka, a pénz nem elegendőek egy vállalkozás felépítéséhez, fontos a tudás, az információk és az új, friss ötletek is.

Örömmel vettük tudomásul, hogy a résztvevők nem bánták meg a hétvégi sulizást reméljük, hogy a közeljövőben visszatérhetünk Brassóba és további érdekes előadásokkal gyarapíthatjuk a magyar fiatalok tudását. Mert ahogy Szókratész is mondta, Egyetlen jó létezik csak: a tudás, és egyetlen rossz: a tudatlanság.

Találkozunk jövő hétvégén Székelykeresztúron.

Józsa István Örs

Más, mint a suli, ez civilsuli
Sepsiszentgyörgyön rendhagyó módon már pénteken délután elkezdődött a konferencia 2010. február 19-én. A Magyar Ifjúsági Tanács és a helyi szervező, az Erdélyi Magyar Ifjak hívására közel harminc résztvevő gyűlt össze az Amőba Center székhelyén, a létszám a szombati nap folyamán csak gyarapodott.

Dr. Papp Kincses Emese előadásával nyitottunk, aki a székelyföldi kulturális globalizáció és a nyelvi regresszióról tartott értekezésében kifejtette, hogy az egyetemesülés, egymás utánzása mennyire a magyar nyelv kárára válik, a magyarság nyelvi és szóhasználatát károsítja. Elsősorban a román szavakat kellene kiiktatnunk a szókincsből, mindenre van magyar kifejezés, használjuk azokat. A tanárnő elutasítja a nyelvi igénytelenséget, a kevertnyelvűség nem egyenlő a kétnyelvűséggel, – véli.

Az est hátralevő részében Kolumbán Gábor Székelyföld jövőképét, vagy ahogy fogalmazott, jövő-kép-telenségét vázolta fel; kezdte mindezt a Székely Himnusz elemzésével, amely szerint nem tudni, hogy hol van a jövő, ám van egy végzet; a székelyek sorsa, hogy mind elhulljanak. Véleménye szerint nem kell keresni a jövőt a múltban, az nem is a jövőből jön, mert csak JELEN van, ez a jövő múltja. Jövő nincs, azt mi teremtjük. A jövő-kép, az óhajtott állapot minden pillanatban változtatható kell, hogy legyen.

Másnap, szombaton is érdekes előadások, beszélgetések sorozata kínálkozott. Elsőként Szigeti Enikőt hallgathattuk meg, aki jogérvényesítési lehetőségeinkről beszélt, állandó rákérdezéssel interaktívvá téve az előadást. A CEMO (Civil Elkötelezettség Mozgalom) rövid bemutatása után megértette velünk, hogy mennyire fontos, hogy mi akarjuk érvényesíteni jogainkat, éljünk velük, hisz adottak. A hatalom és a kisebbség viszonya olyan, mint egy rossz kapcsolat, – véli, a kisebbségi problémát pedig nem oldhatja meg más, csak a kisebbség maga. Az eszközök akkor fognak láthatóvá válni, ha eldöntjük, hogy akarunk tenni valamit.

Az ebédszünet előtt még egy beszélgetés volt betervezve, Sántha Attilát a székely(földi) irodalomról kérdezte ifj. Potozky László. Már a beszélgetés elején rájöhettünk, hogy noha a jelenlévők többsége székelyföldi, mégsem értünk minden szót a fiatal író által írt, és felolvasott első székely versből. A székely irodalom része a magyarnak, de mégis kicsivel több; a székely irodalom nem szereti a megállapodást, viszont örökös változásra épül, mert a székely pontosan a sztereotíp választ kerüli el, állandó rátromfolásra törekszik.

A délutáni első előadás a mélyből jövő fenyegetésekre hívta fel a figyelmet, a vulkánkitörésekre és a földrengésekre. Ezek valóban veszélyforrások, viszont tudnunk kell, hogy nem a földrengés öl, hanem a helytelen építkezés; ugyanis a vulkánoktól megfelelő távolságra, illetve földrengésbiztosan kell építkezni, a kitettséget kell csökkenteni, hangsúlyozta dr. Szakács Sándor geológus.

Jó és rossz reklámokról szólt Kádár Magor előadása, aki a hallgatóság teljes bevonásával elemezte a különféle reklámokat példákkal is igazolva egy-egy jó reklámot. A rossz reklámok tolakodóak, manipulálnak, hazudnak, idegesítőek, a megfeleltetés érvényesül általuk, míg a jónak tartott reklámok újak, felidézhetőek, elgondolkodttatnak, lekötnek, rejtvényszerűek és megoldásra késztetnek – derült ki a hozzászólásokból. A legsikeresebbek a vírusreklámok, nem az, amit a tévében látunk.

A nap és a szentgyörgyi civilsuli utolsó programpontja egy újabb beszélgetés volt, válaszkeresés arra a kérdésre, hogy Lesz-e egy a tábor, egy a zászló. Bereczki Kinga szerint a szászok példája figyelmeztető óvatosságra int, ha így megy tovább, 100 év múlva nem lesz erdélyi magyar, szemléletváltásra van szükség. Tulit Attila véleménye, hogy ha egyáltalán egy a harc, akkor lesz egy a tábor, ha mindenki teszi a saját dolgát, úgy a civil, úgy a politikus; kialakulhat egy tábor, de több zászlóval. Kovács István úgy véli nem szabad kicsinyhitűen fordulni a jobboldal felé. Gergely Balázs a 2007-es EP kampány és választások alatti összefogást említette jó példaként. Farkas Réka összegezte az elhangzottakat és saját véleményét is hozzátéve azzal zárta a beszélgetést, hogy közösen kell keresni a megoldásokat, a szembenállás, széthúzás nem vezet jóra.

Noha kissé hosszúra nyúlt a kilencedik konferencia, kimerítőek voltak az előadásk, a résztvevők visszajelzéseiből is kiderül, hogy hasznos jelen lenni, hétvégén is sulizni, de nem szokványosan, másképp.

Péter Emőke Katalin
Nagyon Civilsuli Baróton
Először járt a civilsuli csapata Baróton, de garantáltan nem utoljára. Szombat reggel maximális létszámmal kezdtük az előadás-sorozatot. Első előadónk Lőrincz Sándor volt, aki 1998 óta a Baróti Gaál Mózes cserkészcsapat vezetője. Bátran ki lehet róla jelenteni, hogy a tanulók, a fiatalok kedvence és azt is, hogy nincs olyan baróti fiatal, aki ne tanult volna már tőle valamit valamikor. Előadásában bemutatta a cserkészetet, mint életformát, ismertette a cserkészszabályokat és azoknak a jelentőségeit. Miután kiderült, hogy a jelenlevők nagytöbbsége cserkész, egy érdekfeszítő beszélgetésnek lehettünk tanúi.

Őt követte Dr. Urák István, a Sapientia–EMTE egyetemi docensénekKörnyezetvédelem és biodiverzitás című előadása. Elmondta, hogy az embernek valójában mi az igazi környezete, illetve, hogy mit is jelent a biodiverzitás fogalma. Tőle megtudhattuk, hogy hol találhatóak az országban környezetvédelmi területek, melyek a védett fajok és, hogy milyen előnyei vannak Romániának az Európai Unióval való csatlakozás után a természetvédelem terén.

Ebédszünet után Épített örökségünk Erdővidéken címmel tartott előadást Fehér János vargyasi művészettörténész. Röviden felvázolta, hogy mit nevezünk örökségnek, hogyan ismerhetjük fel ezeket, és ami a legfontosabb, hogy hogyan őrizhetjük meg ezeket. Kutatását erdővidéki példákkal támasztotta alá, erősítve ezzel mindannyiunkban a történelem, és az épített örökségünk iránti kötődést.

A szombati nap végén levetítettük Kincses Réka Balkán bajnok című filmjét, melyben édesapja, Kincses Előd portréját rajzolja meg az 1989–1990-es események és azok következményei kapcsán. „Nem mind arany, ami fénylik” – derült ki a film utáni vitából, ahol a résztvevők rájöhettek arra, hogy az elhamarkodott ítélettel nem lehet egy problémát megoldani, és jobb előbb tisztában lenni a dolgokkal, majd utána levonni a következtetést.

A film után vacsora, majd egy beszélgetés következett a helyi fiatalokkal.

A vasárnap délelőtti előadásokat Hecser László újságíró nyitotta meg. A Mitől hír a hír? című előadás során betekintést nyerhettünk az újságírás rejtelmeibe. Többek közt abba, hogy hogyan és milyen formában kell továbbítani különböző híreket, illetve melyek azok a kérdések, amelyek egy cikk megírásában feltétlenül meg kell fogalmazódjanak az íróban.

A nap második, egyben a hétvége utolsó előadását Andrási Erika, kistérségi fejlesztési szakértő tartotta, aki a régiófejlesztés fontosságáról beszélt. Példákkal alátámasztva, bizonyos fejlesztési stratégiákat és módozatokat megvitatva, egy érdekes és interaktív beszélgetés alakult ki.

Még egy sikeresnek mondható hétvégét zártunk le, de nem kell félni, még nincs vége a következő konferencia Sepsiszentgyörgyön lesz jövő hétvégén (február 19–21.) Ha a közelben laksz és nem jelentkeztél volna, épp itt az ideje, hogy ezt megtedd: www.civilsuli.ro.

Sala Melinda és Fábián László

Szatmárnémetiben is Civilsuli

2010. február 6-7-én Szatmárnémetiben került sor a Magyar Ifjúsági Tanács által megszervezett Civil és közéleti iskola hetedik konferenciájára.

A szombat reggeli megnyitó után az előadássorozatot Erdei Róbert kezdte, aki a szatmárnémeti City Rádió kereskedelmi igazgatója. Tőle megtudhattuk, hogy az emberek nagy része inkább délelőtt hallgatja a rádiót, illetve a rádió hallgatása 17 óra után háttérbe szorul. A City Rádió 2005. május 7-én indult el, mint Szatmárnémeti egyetlen magyar nyelvű rádiója.

A nap második előadója Szatmárnémeti polgármestere volt, Ilyés Gyula, aki a Szabadidős lehetőségek a városban. Fejlesztési tervek című előadásában ismertette a város előnyeit és hátrányait a szabadidő eltöltése szempontjából. Ugyanakkor az előadás során elhangzottak azok a tervek, amelyeket 2010-ben valósítanak meg, mint például a régi híd felújítása és egy új építése, a bevásárló központok befejezése, valamint a jégpálya működtetése.

Az ebédszünet után Dr. Héjja Botond, a Crest Csoport igazgatója tartott előadást, aki a Civil és üzleti szféra kapcsolatáráról beszélt. Előadásában kitért arra, hogy miért jó civil szervezetben tevékenykedni, mi az előnye és hátránya. Interaktív módon, a hallgatókat bevonva ismertetett meg a civil- és üzleti szféra kapcsolatával, az együttműködési lehetőségekkel.

A nap utolsó előadójaként Hamvas László, a HAHA Egyesület elnöke, tartott bemutatót a továbbtanulási és tapasztalatszerzés lehetőségeinkről az Európai Unióban. Előadásában hangsúlyozta, hogy a legnagyobb nyertesei a csatlakozásnak a fiatalok, akik előtt új lehetőségek nyíltak meg a munkahelyteremtés, oktatás- és továbbfejlesztés, önállósodás, illetve önkéntesség szempontjából. Konkrét, gyakorlati segítséget is nyújtott az előadás, hiszen megismerhettük az EU intézményeit, amelyek a fiatalokat segítik, illetve a tapasztalatcsere, kiutazás lehetőségeit.

A vasárnap délelőtti előadások az előadók betegsége miatt sajnos elmaradtak, e helyett beszélgetéssel zártuk a konferenciát. A résztvevők és szervezők közösen vázolták tapasztalataikat, elvárásaikat a „civilkedéssel” kapcsolatban; elmondták tapasztalataikat a hazai és külföldi pályázati rendszerekről. Hasznos volt ez a beszélgetés, hiszen partnerségek kialakulására, további együttműködésre is sor kerülhet.

Az elhangzott előadások hanganyagai pár nap múlva letölthetők lesznek a jól ismert www.civilsuli.ro oldalról. A Civilsuli következő állomása Barót. Találkozunk ott február 13-14. között!

Sala Melinda

Az új év első Civilsulija Csíkszeredában

Az év első civilsulis konferenciájára Csíkszeredában került sor az elmúlt hétvégén (január 23–24.). Az előrejelzett hideg ellenére szombat reggel újult erővel szívtuk magunkba a friss csíki levegőt, s készültünk a Sapientia–EMTE kisaulájába, előkészíteni a termet.

A nap elején melegebb tájra kalandozhattunk el Dr. Beder Tibor író, földrajz-geológia szakos tanár segítségével, aki a török-magyar barátságról mesélt személyes élményei alapján. Többek közt megtudhattuk, hogy Törökország az egyik legfiatalabb ország, jelenleg több mint 23 millió diák él ott, és az 1320-as nikápolyi csata emlékére a török zászlóban a vörös alapszín a vért jelképezi, a hold és csillag pedig a legenda szerint visszatükröződtek a sok vérben. Beder Tibor gyalog indult el Zágonból, és jutott el Törökországig, pontosabban Rodostóig (mai nevén Tekirdag), magyar emlékeket keresve, és a legendás török barátságot felfedezve. Az évente megszervezett, Székelyföldről induló törökországi utakra mindig visznek valami emlékjelt, erősítendő a Rákóczi Ferenc fejedelem és Mikes Kelemen, valamint az oda száműzött magyar közösség emlékét.

A Rovásírás kezdetektől napjainkig című előadást Vadász-Szatmári István gyergyószentmiklósi tanár tartotta. Előadása során bepillantást nyerhettünk a magyar őstörténet fontosabb mozzanataiba és a rovásírás világába. Az egyik legrégebbi írásforma a rovásírás. Bizonyítja ezt, hogy rovásírást találtak egy 34000 éves boszniai piramisban, vagy, hogy Tatárlakon találtak egy 7500 éves, rovásírást tartalmazó amulettet. Megtudtuk, hogy a jobbról balra írás hogyan és miért alakult ki az őskorban, s hogyan maradt ez meg a rovásírásban. Fontos örökségként érdemes megtanulni, használni és továbbadni azt – állapította meg az előadó.

Ebédszünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytattuk. Mihály László, Sarány István és Szondy Zoltán újságírók a Hargita Népe napilap közelmúltbeli átváltozásáról beszélgettek. A moderátor Kovács Csaba (az Erdély Ma hírportál vezetője) kérdéseivel igyekezett „kiugrasztani a nyulat a bokorból”, azaz kimondatni mindenik féllel a lap körül nemrégiben lezajlott viták eredőjét. A fel-felborzolt kedélyek, valamint a résztvevők kérdései érdekfeszítő beszélgetést eredményeztek. Elmondták, hogy egy napilap számára mégiscsak az a legfontosabb, hogy az olvasó igényeit kielégítse, mindig naprakész és megfelelő információval szolgáljon. A Hargita Népe az egyetlen régi megyei lap, mely továbbra is a Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik, s ez mára odavezetett, hogy egyesek szerint annak szócsöve lett. Amíg ezt a helyzetet nem sikerül felszámolni, nem történhet számottevő változás, vélték többen a teremből. Azok, akik most az új arculattal jelentkező lapot szerkesztik, továbbra is igyekeznek megfelelni az olvasói igényeknek, s állításuk szerint nem éreznek nyomást a fenntartó intézmény részéről.

Kisebb szünet után egy teljesen más témával folytattuk az előadások sorát. Tonk Szende kémikus, a Sapientia–EMTE kolozsvári karának egyik oktatója a környezeti szennyezők ártalmatlanításaráról beszélt. Általános képet kaphattunk a biotechnológiáról, amely napjaink egyik hatásos módszere a szennyezések átalakítására. Megfigyelték, hogy bizonyos növények több nehézfémet vesznek fel a talajból. Erre a megfigyelésre egész tudományág épült, amelyet ma már a természetes talaj megóvására, feljavítására használnak.

Az előadást vacsora, majd egy beszélgetés követte György Attila csíkszeredai íróval, akiről bátran elmondhatjuk, hogy a kortárs erdélyi irodalom egyik jeles képviselője. Saját bevallása szerint közíró, aki nem fél kimondani, leírni, amit igaznak érez. Véleménye szerint az ő erdélyi magyar írói nemzedéke fölöttébb szerencsés, hiszen egymás közti viszonyaikra a kölcsönös segítség inkább jellemző, mint a szakmai féltékenység. Jó baráti kapcsolatokat ápolnak egymással, kiváltságos helyzetüket pedig a rendszerváltás utáni időszakban való közös indulás határozta meg. A közvetlen hangulatú beszélgetés során az író bemutatta eddig megjelent könyveit, és vázolta az írói hétköznapok – szerinte az átlaghoz nagyon hasonló – milyenségét. A beszélgetés baráti hangulatú borozással zárult.

A konferencia záró napján két előadást hallgattak meg a résztvevők. A civil szervezetek fontosságáról és az önkéntességről Pázmán Attila beszélt, aki bemutatta az Erdélyi Háló Egyesület munkáját, és személyes példáján keresztül világított rá az önkéntesség szépségére. A Kalot Egyesület képviseletében Demeter László beszélt a Légy önkéntes elnevezésű programjukról, amely egy internetes portál segítségével igyekszik kapcsolatot teremteni az önkéntesek és a civil szervezetek között.

A csíkszeredai Civilsuli igazi csíki témával, a hokival zárult. A környék, a város egyik büszkesége a Sportklub jégkorongcsapat. A 80 évvel ezelőtt alakult első csapat Vákár Lajos és társainak merész ötlete nyomán vált mára meghatározó valósággá a városban. Becze Zoltán sportújságíró érdekes, az elmúlt 8 évtizedet felölelő dokumentumfilmjének vetítése alatt szinte éreztük a játékosok, edzők megfeszített munkáját, a jégkorongjátszmák izgalmát, az eufórikus boldogságot, amikor a székely csapat kupagyőztes lett. Küzdelmes évek voltak, de a csapat megmaradt a diktatúra idején is, bár akkor évekre nyíltan megmondták nekik, hogy ebben az országban magyar csapat nem lehet bajnok. Azóta többször is Csíkszeredába került a győzteseknek kijáró serleg, s reméljük, még gyakran visszhangozhat a Szép volt fiúk!

Vasárnap délben a szervezőcsapat megtekintette a Csíki Székely Múzeumban az egyiptomi kiállítást, majd visszaindult Kolozsvárra. Két hét múlva, február első hétvégéjén Szatmárnémetiben állomásozik a Civilsuli. Oda is várunk minden érdeklődőt!

Fábián László

Kedves civil vagy sulis, fiatal és nemcsak!

Ijúsági eseményekben bővelkedő, részvételt növelő és civil elkötelezettséget erősítő, derűs új esztendőt kívánunk!

2010-ben is folytatjuk a Civilsulit! Hátravan még 7 konferencia, melyeket Csíkszeredában, Szatmárnémetiben, Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Székelykeresztúron és Kolozsváron szervezünk.

A legközelebbi január 23–24-én lesz Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen, ahol különböző témájú előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre lehet számítani. A program itt olvasható, s érdemes eljönni, részt venni, hiszen többek között az idei Tusványosra (figyelem: július 20–25.!) sátorjegyet lehet nyerni egy kis odafigyeléssel és szerencsével.

A további konferenciák bármelyikére be lehet jelentkezni a honlapon (www.civilsuli.ro), de akár személyesen is a helyszínen. Kövessétek a megjelenő plakátokat és a honlap frissülő kínálatát, amelyen az eddigi érdekes előadások hanganyagát is le lehet tölteni.

A Civilsuli szervezőcsapata

Gyergyószentmiklóson járt a Civilsuli!

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civil és Közéleti iskola 2009. december 12-13. között Gyergyószentmiklósra látogatott.

A hétvége első előadását Dr. Jakab Gyula, a földtani tudományok doktora tartotta Vulkanizmus és földrengések címmel. Az előadáson elhangzott a földkéreg összetétele, a kontinensek kialakulásának a története, várható kontinensmozgások, valamint egy magyarázatot hallhattunk a vulkanizmusról, mint folyamatról.

Lukács Lehel, a Gyergyószentmiklósi Hegyimentő Szolgálat vezetője és kollégája Biztonságosan a hegyekben címmel röviden bemutatta a alpinizmust, mint hobby-t és annak történetét. Az alpinizmus neve az Alpokból ered, az első sportként űző személyek meglepetésünkre az angolok voltak. A rövid felvázolás után megtekinthettük, hogy mi szükséges egy hegymászónak a nagy veszélyekkel járó sporthoz, miket kell magukkal vinnünk a fagy, a balesetek, a fáradtság ellen!

A délután első előadását Szőcs Levente néprajzos, a gyegyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum muzeológusa tartotta (Hogyan gondolkodjunk néprajzos szemmel a 21. században?). A néprajz egy alig 150 éves tudomány, amely a népi kultúrával, annak kutatásával foglalkozik. Az előadásban betekintést nyerhettünk a modern népi kultúráról, modern népszokásokról is.

Vacsora előtt még egy előadást hallhattunk Giccs, máz és karácsony címmel Nagy Endre unitárius lelkész jóvoltából. Most, Karácsony közeledtével mindenki lelkesen szokott vásárolni, csak nem mindegy, hogy mit, honnan, és mennyiért. Ajándékainkat nem igazán válogatjuk meg; mindent, ami felhívja magára figyelmet, a kosarunkba rakunk. Ezek mellett még beszélgettünk az életünkben előforduló mindennapi giccsekről, eredeti kincsek másolatairól.

Vasárnap reggel folytattuk az előadások sorát, elsőként Dr. Márton László vállalkozót hallgattuk meg, előadásának címe Hogyan lehet sikeres egy vállalkozás? A bevezetőben a ’90-es évek elejéről beszélgettünk, az akkori hirtelen fellépő munkanélküliségről, tömegek kivándorlásáról. Egy részük itthon maradt, azok közül került ki Márton László is, aki magánvállalkozó lett. Az évek során több vállalkozása is volt, ezeket hozta fel példaként, tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal, valamint jó tanácsokkal látott el minket.

A hétvége utolsó előadását Bajna György nyugdíjas újságíró tartotta, melynek címe egy aktuális közéleti kérdés volt: Független-e a sajtó? Előadásának a végén egy nagyon is idetaláló mondat hangzott el, amely a mai sajtót nagymértékben jellmezi: „a független sajtó olyan, mint a fából vaskarika, nincs, nem is lehet”. Bár ez elég határozott kijentés volt, azért addig eljutottunk, hogy a sajtó szokott független lenni, elsősorban alalkulásukkor, viszont nehéz pártatlanként megmaradnia, kivétel lehet ez alól a vidéki sajtó, ahol sokkal egyszerűbb közéleti kérdésekkel foglakozni, nincsenek annyira kiélezett harcok egyes csoportosulások között.

Összességében egy sikeres hétvégét zártunk, talpraesett, célratörő fiatalokat láttunk, akik nyitottak a közéleti kérdések iránt. Reméljük a következő Civilsuli állomáson is hasonlóan sok tapasztalattal gazdagodunk majd! Találkozunk tehát Csíkszeredában, már a következő év (2010) január 23-án.

Tőkés Lehel

Nagyváradon járt a Civilsuli

A hétvégén, 2009. november 20−22-én a Civil és közéleti iskola konferenciasorozat 4. helyszíne Nagyvárad volt. Az előadások a Partiumi Keresztény Egyetem épületében zajlottak.

Szilágyi Zsolt, politológus, Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetvezetője nyitotta meg az előadások sorozatát, és az erdélyi magyar külpolitika kapcsán a nemzetközi segítség és tájékoztatás szervezésének teendőit tudatosította a hallgatókkal. Az autonómia és a külhoni állampolgárság kapcsán megjegyezte, hogy az első esetben az erdélyi magyar közösség Romániával − jelképesen Bukaresttel −, a második esetben pedig Magyarországgal − Budapesttel − rendezné a viszonyát. Az előadó végkövetkeztetése: nincs hatékony belpolitika hatékony külpolitika nélkül.

A politikai témakört folytatva, a következő előadó, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke Románia elnököt választ címmel, Románia jelenlevő elnök-jelöltjeit, a választásban érintett pártokat és a választás tétjét ismertette. Tárgyszerűen felvázolta az államelnök jogosítványait, a hazai félelnöki rendszer visszásságait.

Az ebédszünet után a borkedvelő hallgatók kíváncsian és türelmetlenül várták Borbély Zsolt Attila, borszakértőelőadását. A Borturizmus címmel vezetett beszélgetés alkalmat nyújtott a borivászat, borvásárlás titkairól való ismeretek beszerzésére. Az előadó a bor fontosságát hangsúlyozva felhívta a hallgatók figyelmét az egyedi és a tömegborok közti különbségekre. Ugyanakkor úgy Magyarország, mint Románia legértékesebb borpicéit is bemutatta. Az előadás nemcsak elméletekkel gazdagította az érdeklődök és borkedvelők ismereteit, hanem gyakorlatban is lehetőséget nyújtott a borok kóstolására. Hamvas Béla idézeteinek hangulatában öt különböző féle bort ízlelhettek meg a jelenlévők.

A bor által jókedvre derült civilsulisok ezt követően a globális felmelegedést bemutató és elemző filmet néztek meg. A Kellemetlen igazság című filmben Al Gore amerikai politikus a felmelegedés egyik okának az egyre több szén-dioxid-kibocsátást tartja, s ennek veszélyére figyelmeztetve a világ népességét környezetvédőbb életmódra inti. Kis szünet után A Nagy Globális Felmelegedés csalás című filmben a korábbi elmélet drasztikus megcáfolását tapasztalhattuk. Szakértők, professzorok, tudósok hívják fel a nézők figyelmét, hogy az előző filmben a szén-dioxiddal kapcsolatos adatok nem reálisak, az álláspontok nem hitelesek. Ennek ellenére a globális felmelegedés veszélyeit cáfoló filmrendezők is felhívják a figyelmet a környezet óvására, tisztán tartására. A két ütköző nézőpont utáni dilemmát Kristály Bíborka, ökológus segítségével tárgyalták az immár összezavart nézők.

A vasárnapi előadásban Poszet Szilárd, a Sapientia−Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a dinamikusan fejlődő városok erőteljes környezeti hatásairól beszélt. Az urbanizáció, dezurbanizáció és reurbanizáció fogalmainak meghatározása után ezek előnyeiről, illetve hátrányairól beszélt.

A nagyváradi konferenciát Demeter Szilárd, filozófus,egyetemi oktató zárta. A nyilvánosság terének változásai kapcsán Jürgen Habermas meghatározásából kiindulva felvázolta a görög agorától napjaink kamerás telefonjáig változó társadalmi nyilvánosságot. Tartalmas előadásában külön kitért a kommunikációs csatornák és a közösségi igények közti kölcsönhatásokra. Megállapította, néhány társadalomkutatóval egyetértve, hogy napjainkban kiveszett az emberekből a valós közösségi kontroll, és a nyilvánosságban − mások irányítása által − olyan témákra lettünk fogékonyak, amelyek nem a mi érdekeinket jelenítik meg.

A Civilsuli három hét múlva, december 11−13. között Gyergyószentmiklóson folytatódik.

Duka Annamária

Marosvásárhelyen járt a Civilsuli!

2009. november 13–15. között a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civil és közéleti iskola harmadik hétvégéjére került sor Marosvásárhelyen.

A szombat reggeli megnyitó után az első előadás címe Hogyan hallassuk a hangunkat? Érdekérvényesítés, civil kontroll, demokráciafejlesztés volt, Szigeti Enikő előadásában. Bemutatta a Civil Elkötelezettség Mozgalmat, majd a civil társadalom fogalmát határoztuk meg, és tisztáztuk a helyét, szerepét a társadalomban, illetve kontroll-szerepét a politikában.

Zsigmond Andrea a Mindennapi E-betűnket… című előadásában a különféle adalékanyagok történetét ismertette, majd beszélgettünk azok használatáról, típusairól. Az előadás során elhangzott, hogy az adalékanyagok nem mind károsak, és közülük elég soknak a használata nélkülözhetetlen a mai táplálkozási, vásárlási szokások között. A különböző ízfokozók, antioxidánsok és más tartósítószerek legtöbbjének hosszú távú hatása még nem ismert.

Dr. Horváth Réka kezdte a délutáni előadások sorát Hogyan tovább EU? címmel, mely beszélgetéssé alakult át. Vázoltuk, hogy nekünk mit jelent az Európai Unió, majd rátértünk az Unió jövője kapcsán kialakult különböző forgatókönyvekre. Három lehetőség körvonalazódott: a kettészakadt Európa, a kétsebességű Európai Unió, illetve az első 15 tagállam további gazdasági hatalma.

Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Szobrok és utcanevek Marosvásárhelyen. Jelképes térfoglalás? címen. Bíró Zsolt újságíró moderátori felvezetése után a meghívottak (Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kiss István, a helyi MPP elnöke, valamint Vasile Sandor történelemtanár) rendre ismertették véleményüket a téma kapcsán. Kisebb vita alakult ki a jelenlegi utcanevek és szobrok magyar-román arányáról, valamint arról is, hogy az egyes magyar vagy román politikai személyiségek szobrai milyen üzenetet hordoznak a mai és a jövendőbeli nemzedék számára. Az élénk kerekasztal-beszélgetés után vacsoráztunk, majd éjszakába nyúló beszélgetések zárták a napot.

A vasárnapi első előadó, Márton Zoltán Civilnek lenni jó címmel kitért arra is, hogy miként lehet egy civil szervezetet fenntartani, és hol a határ a civil élet és a politika, valamint a civil és üzleti szféra között.

A hétvége utolsó előadását Dr. Szabó Árpád egyetemi tanár tartotta Korrupció és bürokrácia címmel. A fogalomismertetés után konkrét példákkal ellátott előadást hallhattunk e két társadalmi jelenség elterjedtségéről, a különböző országok korrupciós indexéről, ezek alapjellemzőiről. A nepotizmus szintén szerepelt az előadás témái között, és a három jelenség közti összefüggésekről is szó esett.

Az elhangzott előadások hanganyagai pár nap múlva letölthetők lesznek a jól ismert www.civilsuli.ro oldalról. A Civilsuli következő állomása Nagyvárad. Találkozunk ott november 20–22. között!

Tőkés Lehel programfelelős

Kézdivásárhely, a második

2009. november 7-én és 8-án Kézdivásárhelyen állomásozott a Civilsuli csapata.

A szombati nap Horovitz Ernő és Zsuzsanna előadásával indult, ők azt mesélték el a harmincöt fős hallgatóságnak, hogy ötleteikből hogyan lett vállalkozás. A csernátoni Hanna Panzió tulajdonosai hangsúlyozták, hogy bizony fontos a folyamatos bővítés, hisz annyira nagy a konkurencia, hogy ha nincsenek mindig újabb szolgáltatások, ötletek, a vendégek elpártolnak.

A második programpont az egészséges táplálkozásról szólt Pál Tünde pszichológus tolmácsolásában, aki néprajzi kitérővel vezette fel előadását, arra utalva, hogy mennyire befolyásol az, ahogyan évszázadokon át táplálkoztak őseink. Elhangzott, hogy a táplálkozásunk már akkor elkezdődik, amikor megfoganunk, illetve amit életünk első három évében ettünk, a későbbiek során is azt tudja a szervezetünk jól hasznosítani. Fontos következtetés, hogy a mértéket nem szabad túllépni, enni tehát bármit lehet, de mértékkel!

Ebéd után egy, főleg a városban aktuális téma került terítékre. Színház született Kézdivásárhelyen, erről beszélgettek a kerekasztal meghívottjai a hallgatósággal. A moderátor szerepét Bakk-Dávid Tímea, a Transindex munkatársa vállalta, aki vitaindító kérdéseket intézett az érintettekhez. Ferencz Attila, a színháznak otthont adó Vigadó igazgatója elmondta, hogy többek közt azt a kijelentést szerették volna megcáfolni, miszerint a kultúrára nincs igény a kisvárosban. Mivel egyelőre projektszínházról beszélünk, a színészek nem egy intézményhez, hanem előadásokra szerződnek. Deme Róbert Magyarországról hazatért színész szerint fontos meghatározni, hogy mi a színház feladata a város életében. Ferencz Réka szintén a város szülöttje, frissen végzett színész örül, hogy egy frissen alakult színháznál kezdheti pályáját, hangsúlyozták, hogy ők nemcsak színészek, hanem részt vesznek a háttérmunkában, egyéb, a színházzal kapcsolatos tevékenységekben. Noha eddigi előadásaikat teltház előtt játszodták, a nézők közt sok volt a nem kézdiszéki, az itteni lakosok még vissza kell szokjanak e tevékenységhez.

A kimerítő, interaktív beszélgetés után, Gergely Orsolya csíkszeredai szociológus egy kutatását mutatta be, amelynek tárgya a lakás és életmód-minták az erdélyi magyar lakosság körében. Érdekes az a tény, hogy míg a nyugati társadalmakra nem jellemző az, hogy az embereknek saját lakásuk legyen, Románia ilyen téren vezető helyen áll, a lakosság 90%-a ragaszkodik ahhoz, hogy saját lakása legyen, mert nálunk ez a természetes, a megszokott.

A nap záróakkordjaként öt kézdiszentléleki fiatal gitározással örvendeztette meg a civilsulisokat, akik együtt énekelték a jól ismert és kedvelt slágereket.

Vasárnap folytattuk a konferenciát, Dr. Szabó Béla egyetemi adjunktus beszélt arról, hogy milyen a család megítélése a fiatalok szemszögéből. Bemutatóját ő is egy kutatásra alapozta, amely főleg a számok tükrében mutatott rá a fiatalok családokkal kapcsolatos attitűdjeire, az iskolai teljesítmény és a család, illetve az internet és a család kapcsolatára.

A kézdivásárhelyi konferenciát lezáró előadást Vizauer Tibor-Csaba tartotta. A kolozsvári Zöld Erdély Egyesület alelnöke vázolta a civil szervetekről való tudnivalókat, a zöld civilek munkáját, illetve, hogy mit változtathatunk ahhoz, hogy környezettudatosabbak legyünk. Véleménye szerint a legfontosabb feladat az ökológiai nevelés és a szemléletformálás.

A következő civil és közéleti iskolai előadásokra november 14-én csengetnek be Marosvásárhelyen.

Kézdivásárhely, 2009. november 8.

Péter Emőke Katalin

Civilsuli újra! - nyitó konferencia

2009. október 23–25. között indította útjára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a Civil és Közéleti Iskola második konferenciasorozatát. Az első konferenciának a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár audiovizuális terme adott otthont.

Az ünnepi megnyitón Sándor Krisztina, a MIT elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, reményét fejezte ki, hogy az első konferenciasorozathoz hasonlóan sikeres és hasznos rendezvény elébe nézhetünk.

A konferencia nyitóelőadását Jakab Vilma, a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület programfelelőse tartotta, amelyben a Környezettudatos vásárló elnevezésű programjukat mutatta be. A program célja, hogy felhívják az erdélyi vásárló közönség figyelmét a környezeti problémákra és megoldást ajánljanak arra, hogyan lehet ezeket helyi szinten csökkenteni, azáltal, hogy helyi termelőktől vásárolunk, egészségesen táplálkozunk, tudatosan szavazunk a pénzünkkel.

A meggyőző előadást Somogyi Attila bemutatója követte, aki a Europe Direct hálózatot mutatta be, az Európai Unióval való kapcsolattartás fontosságát és annak lehetőségeit az irodahálózaton keresztül. Bemutatta az önkéntes rendszert is, amelynek keretében jelenleg is két magyarországi önkéntes tevékenykedik Székelyudvarhelyen.

A délelőtti előadások sorát Dr. Geréb László, főiskolai docens zárta, aki a pénzügyi válságról, annak okairól beszélt. Előadásából körvonalazódott, hogy a sokat emlegetett, rettegett válság morális válságra vezethető vissza, aminek oka a hitel, amelyet előre elköltött pénznek is tekinthetünk, amit már 10-20 évre előre elköltöttünk.

Délután interaktív, parázs vitát generáló előadásba kapcsolódtak be a Civilsuli résztvevői, amelyet Haller István a Diszkriminációellenes tanács tagja tartott. Az előadás témája a székelyföldi etnikai konfliktusok volt, amelyből kiindulva előadónk levonta a következtetést, hogy nem élünk tökéletesen működő jogállamban, ezt bizonyítja az is, hogy a jogorvoslás etnikai kérdésekben nem működik jól, a lakosság kellene, hogy megelőzze a konfliktusok elmérgesedését.

A délután második felében László János vállalkozó beszélt az üzleti etikáról, majd az este további részében személyesebb hangvételű kötetlen beszélgetésre is sor került az üzletemberrel, akit a résztvevők személyes tapasztalatairól, életútjáról faggatták.

A konferencia második napján egyedülálló kerekasztal beszélgetésre került sor a frissen megválasztott Székelyudvarhelyi Önkormányzat 3 képviselőjével. Jakab Attila (Zöld Párt), Orbán Balázs (MPP) és Jakab Áron Csaba (RMDSZ) tanácsosok beszélgetését Szabó Attila (újságíró, Príma Rádió) moderálta. A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy mindenki érdeke egy működő, határozatképes városi tanácsot alkossanak, amely a helyi érdekeket támogatja, fejleszti a várost.

A Civilsuli záróelőadását Kolumbán Gábor, egyetemi tanár tartotta A gazdasági válságról közérthetően címmel. Előadásában közérthetően magyarázta az összefüggéseket a pénzügyi világ útvesztői és a mindennapi életünk között.

A sikeres étvége után szeretettel várjuk az érdeklődőket második konferenciánkra, Kézdivásárhelyre, 2009. november 6–8. között.

Kristály Bíborka Réka, programfelelős

Köszöntünk az újrainduló Civilsuli honlapján!

Ha ide benéztél, azt jelzi, hogy megragadt az egyik városban kirakott színes plakát, vagy elért hozzád a felhívás, és érdekelnek a jelzett témák, s főként kíváncsi vagy: mi ez az egész?

Röviden: ha középiskolás diák vagy egyetemi hallgató vagy és bejelentkezel, egy féléves tanulási folyamatnak a részese lehetsz, melynek során olyan fogalmak tisztázódnak, mint amilyeneket itt a fejlécen is látsz. Demokrácia, emberi jogok, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi jogok, gazdaság, kulturális örökség, civil szféra stb. – mind olyan témakörök, melyek átszövik napjaink híradásait, s melyekről egyre többet fogsz hallani a további években.

A program 12 konferenciát foglal magába, melyeket más-más városokban szervezünk. Ha oldalunkon bejelentkezel, a Civilsuli mind a 12 konferenciáján részt vehetsz. 11 konferenciát virtuálisan követhetsz a honlapról (az előadások anyagai majd innen letölthetők), egy alkalmon pedig valóságosan is részt vehetsz. Ugyanitt a továbbiakban érdekes kérdések várnak, hogy igazi tagja légy a Civilsulinak!

Mit ígérünk? Gyarapodó tudást, tapasztalatot, s érdekes jutalmakat nemcsak a konferenciák aktív résztvevőinek, hanem azoknak is, akik mind a 12 konferencia anyagát végigkövetik.

Első állomásunk: Székelyudvarhely. Október 23–25. Várunk!

A Civilsuli szervezőcsapata